2007. április 25., szerda

Csacsogás

Apró gödröcskéket másolt csuklója bőrébe a karlánc
a fekete gyöngyök a pulóver alá-fölé úsztak
hallotta ahogy a tanár torkán lecsobog a szomj ahogy nyel
s a harmóniacsöndbe már nem pofázott bele a szellőző
mormogása
beszippantják a tömeget a pláza orrlyukai
kábítás
ámítás
csábítás
befolyás
becsapás
marakodik hogy felfalja a vak népet
két nyeléssel csapdájának gyomrában találja magát
a bekebelezett tenyerén egyre nagyobb lyuk tátong
közben Afrikában gyerek hal éhen
míg már a nagymamák is happy mealt
vesznek a nyugdíjból az unokának
körömvirág
körömvirág
pókháló selyme csillog az arany Nap sugarában
táncol az égbolt
boldogság jő több lábon s személyesen kopogtat be
nemsokára
bárgyú arcú ember morbid szerelme
fogékonyság az ostobaságra
fájdalomként belé hasító oktalanság
túl lenni a mindennapokon sértetlenül
megmaradni annak aki
nem feladni az eszméket
értékeket
meggyőződéseket
elveket
hitet kovácsolni a lélek majálisán
csókot küldeni a végtelenbe
a Láthatatlanhoz

0 hozzászólás: