2010. május 30., vasárnap

Notesz

Amikor egy ember (egy férfi) szavai, amiket hozzád intézett (még akkor), az emlékezetedben (mindennap) még mindig elevenen élnek, az az érzésed (igényed) támad, hogy ezek nem tűnhetnek el (még véletlenül sem) a feledésben, és valahogy meg akarod őrizni őket. Ezért, mikor (hirtelen) bevillan egy-egy mondat (mozzanat), úgy döntesz, leírod (a kis noteszbe, ami mindig nálad van), és reméled, hogy (a szokásos) hirtelen felindulásaid egyikében nem fogod elégetni (mindenestül) az összeset.

0 hozzászólás: