2010. október 19., kedd

Nem szokom meg az édes illatot

Tépess le magadról mindent képzeletben.
Lökesd magad falhoz, szoríttasd csuklód fejed fölé,
kulcsoltasd lábad egy másik csípő köré.
Emeld pulzusod az egekig,
doppingold szíved a végtelenségig.
Táncolj, ússz mélyen,
ritmulj, facsarj egészen,
majd kapitulálva merészen,
hagyd el a süllyedő hajót,
még nem késő,
még nem félő.

0 hozzászólás: