2011. január 2., vasárnap

2011

2011-et gondolatban már akkor elkezdtem, mikor karácsony után vettem két határidőnaplót is a Pirexben. Kettőt, egyet cégesnek, egyet magánnak. A céges körülbelül kétszer akkora és tízszer olyan vastag, mint a magánnapló, mellyel szimbolikusan jeleztem magamnak, 2011-et a szakmai kiteljesedés és a kemény munka évének szánom javarészt.
Január elsejének éjjelén némileg számvetést futtattam le gondolatban. Mivel olykor észre sem veszem, hogy elértem azokat a dolgokat, amikre korábban vágytam. Egészen gyerek voltam még, mikor kitaláltam, hogy 22 éves koromig főnök leszek valahol. És sikerült. És bár rengeteg energiámat igényelte, most jöttem rá igazán, hogy örülök neki, szeretem, és lényegében erre vágytam. Éppen ezért még többet fogok beleadni, hogy egyre inkább lecsiszoljam a hibáimat, mert kimagaslóan profi vezető akarok lenni. Feddhetetlen és kifogásolhatatlan. Vérprofi.

Aminek örülök 2010-ből (légből kapva, nem végiggondolva):

° teljesítettem a második szemesztert is az egyetemen
° bár három hónapba tellett, de kihevertem egy csalódást
° lövettem két piercinget a fülembe
° megismertem új embereket
° készítettem néhány vállalhatóbb interjút
° írtam az egyetemi lapba
° ha lakberendezésről kérdeznek, már nem vagyok elveszett
° előléptettek
° öt hónap alatt rengeteget fejlődtem szakmailag
° megleptem magam az évek óta áhított BlackBerryvel
° többször is kijutottam a kutyamenhelyre

És 2011-ben önző leszek, kifejezetten önző. Mert az ambíciókból, célokból úgy lesz csak megvalósítás, ha legalább egy kicsit önző vagy. Sok mindent tolok magam előtt évek óta, folyton előkerülnek egy év legvégén és fogadalommá kiáltják ki magukat, a teljesség, a sorrendiség és a komolyság/komolytalanság igénye nélkül, néhány közülük:

* Megtanulok főzni, elsősorban magamnak, de kizárólag különleges fogásokat --- mert huszonkét év alatt nagyon-nagyon elegem lett a spenót-, krumpli-, tök-, sóska-, borsó- és hasonló főzelékekből, a milánói makaróninak nevezett porból szószos tésztából, meg a különböző zsírcseppes levesekből
* Szakítok időt arra, hogy újra olvassak --- mániákus könyvvásárló már vagyok, ideje megint szorgalmas olvasónak is lenni
* Profin megtanulok vasalni --- mert mindenből csak profin nyomjuk, az amatőr szint nem a mi asztalunk
* Minden napomat a tibeti öt rítussal kezdem --- erről bővebben itt, mert kellene reggelente az a régóta hajkurászott energialöket
* Mindig figyelek rá, hogy kihúzzam magam --- a nőiesség egyik alaptéglája, igen
* Leszokom a tejeskávéról --- a gyomrom amúgy is utálja, egyértelműen lelassulok tőle, és csak az íze miatt fogyasztani már túl primitív dolog
* A napi három kutyasétáltatásból egyet mindig elvállalok én --- és ne akarjak mindig saját kutyát, hanem többet törődjek a meglévővel
* Elemet cseréltetek végre az arany karórámban és a gyűrűórámban --- mert ezek évek óta való elmaradása is a lustaságnak tudható be
* Jobban ápolom a baráti kapcsolataimat, mielőtt még az összes begazosodik --- vagyis kevesebbet dolgozom, ami a fentiek értelmében ellentmondás, de majd megoldom valahogy
* Elindítom a régóta hőn áhított fotóblogomat --- ehhez előbb megveszem a régóta hőn áhított fényképezőgépemet
* Nem csak hobbi, hanem szakmaibb szinten is beleásom magam a lakberendezésbe --- ha már egyszer annyi könyvet megvettem hozzá, ne csak a polcokat díszítsék
* Elmegyek végre a képkeretezőhöz --- mert már egy kartondoboznyi kép összegyűlt, amik a falaimra vágyakoznak
* Megszerzem a magazingyűjteményeim hiányzó darabjait --- igazándiból csak néhány kattintás a vaterán
* Ismét tanulok olaszul --- mert imádom, és semmi hátrányom nem származhat belőle
* Utolsó négyzetmilliméterig kipucolom az összes cipőmet --- mert megérdemlik
* Szerzek türelmet a manikűrözéshez, és nem szórok el erre pénzt --- mert lakásra gyűjtök
* Szerzek türelmet a pedikűrözéshez is, és nem szórók el erre sem pénzt --- mert még mindig lakásra gyűjtök
* Abbahagyom a kényszeres tevékenységeket, mint a szájrágás --- mert túl szép a szám ahhoz, hogy ezzel csúfítsam el
* Nem kések el sehonnan, de legfőképp a munkahelyemről nem --- oltári ciki, és hát vezetőként példát kell ám mutatni
* Hétköznap időben lefekszem --- saját magammal szúrok ki, ha nem
* Módszereket keresek a pihentetőbb alvásra --- saját magammal szúrok ki, ha nem
* Tavasztól futni is kellene --- ha már egyszer két éve megvan a méregdrága futócipő

Hajrá, 2011! Igazándiból már nagyon vártalak.

0 hozzászólás: