2012. február 6., hétfő

Lángok

hiába izzó,
hideg minden részecske, mely pihés bőrét falja.
most már tényleg nem lát.
szeme helyén felcsapnak a lángok,
pörkölődik minden pillája.
homlokába égnek a barázdák,
vigyázzba álló ráncok.
lángnyelvek nyaldossák kéjesen a gödröcskéket,
parázs pirítja az ajkakat.
az apró fülek,
mint lehullott mélyvörös rózsaszirmok,
szegélyükön pöndörödnek.
karmolgatják a csuklókat,
csiklandozzák a bokákat,
puha, fényes, selymes bőrt
esznek és szeretnek
a lángok.

0 hozzászólás: