And I will lie in cold ash,
not be able to remember,
and I will separate my life with single commas,
sometimes let your question mark join,
and I will kill my friends' mood
with my deep dark instinctivity,
we are always curious about death,
always the time, always the death,
always someone to live for,
or always someone to die for,
hold still darling,
I want to eat your face,
touch your chest,
and I will never drink wine with someone,
whom eyes miss the fire,
and I will never reject the wind,
if she wants to blow herself into my body
2010. október 30., szombat
Change my 22
Csettintette Kinga dátum: 3:00 du. 0 hozzászólás
2010. október 25., hétfő
Erőszak
Gerjedtél az erőszakra játékból, aztán láttál egy filmet,
melynek első öt percében halálra basznak egy korodbeli nőt.
Az ilyesfajta átértékelések rakják össze az életed,
de a kíváncsi természeted
soha nem hagy nyugodni.
Csettintette Kinga dátum: 11:28 du. 0 hozzászólás
2010. október 24., vasárnap
Dearest
"Always the years between us.
Always
the years.
Always the love.
Always
the hours."
Csettintette Kinga dátum: 12:43 du. 0 hozzászólás
Majd
nagy házzal, nagy kerttel,
sok kutyával, sok gyerekkel,
könyvtárszobával, téli kerttel,
gyümölcsfákkal, terasszal,
toszkán illatokkal,
édes pillanatokkal,
örök szövetséggel,
halhatatlanul
Csettintette Kinga dátum: 10:00 de. 0 hozzászólás
Watch me burn at Sunday morning
Lángolva ébred a lelkem, megvan még,
vasárnap reggeli watch me burn,
és ahogy végignyújtózik a testem,
életre kel bennem minden,
de új szavakat kell találnom,
mert egyre csak a régieket használom.
Lelógnak lábaim az ágyról, de nem érik el a parkettát,
összekoccannak a térdek, a bokák,
majd megrökönyödött pirosba öltözöm.
A kávé forró leheletét érzem arcomon,
az ablakon túlról belém mosolyogja magát az ősz.
Nagyokat sóhajt a szobában a csönd,
elindítom ismét az óráimat.
Csettintette Kinga dátum: 9:31 de. 0 hozzászólás
2010. október 23., szombat
Ne vedd komolyan
Csettintette Kinga dátum: 9:27 du. 0 hozzászólás
A vesszőim elfogyóban
maró víz ízét engedem lefolyni a torkomon | érzem az ereimet megfeszülni abban a korcs demagóg lüktetésben
és akkor megállítom néhány időszilánkra a szívem | hadd szúrjon egy kicsit | hadd hűljön ki a kezed a mellkasomon
majd mikor ez a bestia szív ismét magába szívja az összes levegőt a tüdőmből | akkor már valós tűzzel éget meg mindenem
nem hiszek el semmit | túl hamar nőttem fel | pofákat vágva üldöznek az elvárások
pofonokat osztanék de
némelyik cuppog | másik még köpni is mer
nem értem mi ebben a jel | de ámokfutó módjára üldöz mindenféle emlék
túlságosan rajongója vagyok mindennek | ami a múlté
pedig itt a jelen | forrongatóan
pedig itt tartom | tenyeremen hordozom az életem
mégis borzasztóan magába húz | magáévá tesz a múlt
felpuhul a szám | megkeményedik a lelkem
tengerillatot érzek | olasz utca járdáját képzelem a talpam alá | és amerikai csacsogó | pletykáló | semmirekellő fruskát játszom
bár az már régen rossz | amit elviselni vagy kibírni kell
ez jön most | meg a lemondások
elfelejteni nem tudom | hogy érzek
és mindig is érezni fogok
és mindig is érezni akarok majd
és még a fájdalmakat is tárt karokkal várom | mert akkor tudom csak igazán
hogy élek | veszettül élek
és élni akarok | kilencven évet
Csettintette Kinga dátum: 4:29 du. 0 hozzászólás
2010. október 21., csütörtök
Nincs dílerem
Csettintette Kinga dátum: 12:37 de. 0 hozzászólás
2010. október 19., kedd
Szippantás
Létezik az a zsibbadás, mikor úgy érzed, az agyadból éppen energiát szippant ki egy kemény drogos, elrabolja, benyeli, felemészti.
Én meg csak azt tudom hajtogatni, nem tudok írni, nem tudok írni.
Szíveket akarok kitépni. De most valahogy nem sikerül.
Most. Valahogy. Nem.
Csettintette Kinga dátum: 12:19 de. 0 hozzászólás
Nem szokom meg az édes illatot
Tépess le magadról mindent képzeletben.
Lökesd magad falhoz, szoríttasd csuklód fejed fölé,
kulcsoltasd lábad egy másik csípő köré.
Emeld pulzusod az egekig,
doppingold szíved a végtelenségig.
Táncolj, ússz mélyen,
ritmulj, facsarj egészen,
majd kapitulálva merészen,
hagyd el a süllyedő hajót,
még nem késő,
még nem félő.
Csettintette Kinga dátum: 12:09 de. 0 hozzászólás
2010. október 17., vasárnap
Milyen?
Olyan, mintha két ember lakna bennem. Az, aki az irodában dolgozik, és az, aki az irodán kívül LÉTEZIK.
Olyan, mintha apró horgok kapaszkodnának a pórusaimba. És minden hétfőn újra meg újra megrántaná valami idegen erő ezeket a horgokat, és én majd' SZÉTSZAKADOK.
Olyan, mintha azt érezném, létezik egy másik világ is, csak egy világon túli automata valamiért ide KÖPÖTT KI.
Olyan, mintha küzdenék saját magam ellen. Mintha büntetés volna, hogy huszonkét évesnek KELL LENNEM.
Olyan, mintha most is épp történne valami változás, de én nem akarnék RÉSZT VENNI BENNE.
Olyan, mintha abszolút egyedül volnék a földön, pedig újabb és újabb, fantasztikus emberek KERÜLNEK AZ UTAMBA.
Olyan, mintha folyton lemaradnék valamiről. Mintha már mindenhez túl KÉSŐ VOLNA.
Olyan, mintha már száz éve itt volnék. És olyan, mintha eszeveszettül keresném a KIJÁRATOT.
Csettintette Kinga dátum: 10:25 du. 0 hozzászólás
Hát nem is olyan tökéletes
Apámmal nem lehet beszélgetni.
Anyám elárulta, hogy a válást sem bánná.
A húgom antiszociális, a saját teremtett kis világába zárkózik.
A másik húgom nem akar felnőni, mogorva és ellenséges.
A nagyanyám magányos, és már nem akar élni.
Gond van.
Csettintette Kinga dátum: 10:19 du. 0 hozzászólás
Selyem
Valamiért önmagában nem volt ez elég, szemem már a kis kék dobozt kereste a rengetegben, s mikor megkaparintottam a füldugókat, azon nyomban megfosztottam magam a hallástól. Kirántottam a fiókot, kisodortam gyomrából minden rémes rongyot, melyek elrejtették azt a valódi csipkével vert, ősrégi kombinét, amit ezer éve nem viseltem, pedig magamért régen annyiszor megtettem. Az a kombiné megváltoztat mindent, a csipke mesélni tudna, mesélni tudna sok mindent rólam.
Elfordítottam a kulcsot a zárban, s arra gondoltam, valakinek az ágya akkora, mint ez az egész szoba. Négy párnát tornyosítottam egymásra, s a földre ültem, a melegbarna parketta hideg volt, mint a jég. Oldalt, az ablakban vettem észre magam. A csontfehér pánt végigszelte langybarna hátam, sokáig néztem ezt a részletet magamból, majd feltűzött hajamat szabadon engedtem. Hihetetlen, mikre képes a gondolat, megszületik benned az, hogy a selyem finom érintésére vágysz, s akkor eszedbe jut az a régi kombiné, magadra öltöd, majd hajadba túrsz, mely szintén szokatlan, más, és szintén a selymet idézi fel benned. Minden a kedvedre tesz, minden szolgálja a kívánságod.
És akkor elnyúltam a parkettára fektetett takarón, a pánt levált vállamról, még éreztem a hátamat birtokba vevő libabőrt, s mielőtt még kibontakozhatott volna fejemben a szokásos őrület, elaludtam.
Csettintette Kinga dátum: 10:01 du. 0 hozzászólás
2010. október 10., vasárnap
Kicsapongások
Nem is a foltokat rejtegetem igazán a nyakamon,
hanem magam rejtőzöm el előlük,
s rejtekemben derülve tartom a titkom.
Gyere, ragadd meg a torkom és fojts halálra,
hogy azzal az eternális orgazmussal születhessek újra erre a világra,
melyet belém robbantva okozol, az összes körmöm hegyéig végigrázva,
elmémet zsibbasztva, tarkómat mardosva.
És majd mikor a lélegzetem is dobhártyát képes szakítani,
és ujjam simítása mély perzseléseket hagy a testeden,
és megvakulsz attól, ha szembogaramat vadászod,
és hangod elhagy ajkamtól,
akkor akarj majd a legjobban.
Mert mindannyian vágyunk valakire,
közben mégis úgy magunkba zárjuk, védjük mindenünket,
miképp hártyavékony szárnyat fed sziklaszilárd kitinpáncél.
Csettintette Kinga dátum: 10:01 du. 0 hozzászólás
2010. október 5., kedd
Mit nem
Én nem akarok tisztességben megöregedett BKV-ellenőr feleség lenni
Én nem akarok tisztességet
Nem akarok egyszerűséget
Nem akarok hétköznapot
Vad intimitást akarok
mely nem jussa az együgyűeknek
Csettintette Kinga dátum: 10:54 du. 0 hozzászólás
ősrobbanás
Ne felejtsd el égve hagyni a kihúzott gyufát,
aztán kormával festéket kenni a szememre,
majd belebújni, belenyúlni, belecsúszni a bőrömbe,
kifordulni az elmémből, megmerítkezni kelyhemben,
megízlelni nektáromat, csapolni a hévből,
megrészegülni tüdőmből szivárgó pulzusomtól,
kiereszteni szánkon a füstöt,
felrobbanni hangosan
az égve hagyott kihúzott gyufától.
Csettintette Kinga dátum: 12:08 de. 0 hozzászólás
2010. október 4., hétfő
Taszít a szabályos
Szabályos szex,
ferde hajlamokkal,
egyenetlen szemöldökkel,
női bajusszal,
férfi hormonnal,
szabálytalan fogsorral,
félrefazonírozott intimitással,
hajlott szándékkal,
hamis gyönyörrel,
néma libidóval,
kitalált összhanggal
Csettintette Kinga dátum: 11:41 du. 0 hozzászólás
H
Helikopterek zenélnek a fülemben,
rángatom ritmusukra a vállam,
de elég kinyújtanom a karom,
és máris én vagyok a helikopter, ha akarom.
Azt képzelem, hogy tudok zongorázni,
és minden billentyűt úgy érintek meg,
mintha volt szeretőim ajkai volnának.
És jó végre homályba veszejteni a kihasználót,
megszüntetni vakon vélt fontosságát,
és ismét kitárni a szárnyakat.
Csettintette Kinga dátum: 12:42 de. 0 hozzászólás
2010. október 1., péntek
ujjbegyek a nyak bőrén
a tapintás a minden
ez most ilyen
Csettintette Kinga dátum: 11:47 de. 0 hozzászólás