2013. november 30., szombat

Őt

Több levegő fér rögvest a tüdőmbe
amint ő melléje érek
magasabb is leszek
gerincem is kinyújtózhat végre
fejem fülem szemem szívem kienged
könnyű mentő mentolos
zsibbadás mosolygás
és még ha sok százszor ezerszer is történt már ez
attól olyan különleges
hogy még mindig minden egyes alkalommal
a közeledés az egyre kevesebb lépés izgalma
mint egy buzgó vulkán mélyén izzó magma
önti el arcomat forrón
vasalom erős mellkasát tenyeremmel
szorítom magamhoz
szerelemmel
fogom
óvom
szeretem
ameddig csak tehetem
amíg csak mozog a föld

0 hozzászólás: